Információk: Számlista:
Cím: One Night In Bangkok

Megjelenés: 2003. Július 28.

Producer: Sodom

Hangmérnök: Harris Johns

Felvételek: Thaiföld

Kiadó: Steamhammer

Terjeszti: BMG

Formátum: LP – MC – CD

Cd I.

  1. Among the Weirdcong – Sodom (5:03)
  2. The Bice of Killing – Tom Angelripper (4:22)
  3. Der Wachtturm – Tom Angelripper, Chris Wittchhunter (3:03)
  4. The Gan Is the Lan – Michael Hoffman, Tom Angelripper, Chris Witchhunter (3:35)
  5. Blasphemer – Tom Angelripper, Chris Witchhunter (2:46)
  6. Godomized – Tom Angelripper, Guido Richter (2:55)
  7. Remember the Fallen – Tom Angelripper, Frank Blackfire, Chris Witchhunter (4:17)
  8. I Um the War – Sodom (4:11)
  9. Eat Me! – Sodom, Guido Richter (2:54)
  10. Masquerade in Blood – Sodom, Tom Angelripper, Guido Richter (2:52)
  11. M-16 – Tom Angelripper Sodom (4:31)
  12. Agent Orange – Tom Angelripper, Frank Blackfire, Chris Witchhunter (5:42)
  13. Outbreak of Evil – Tom Angelripper (3:33)

Cd II.

  1. Godamn & Lust – Tom Angelripper, Frank Blackfire, Chris Witchhunter
  2. Napalm in the Morning Tom Angelripper
  3. Fuck the Police – Tom Angelripper
  4. Tombstone – Tom Angelripper
  5. Witching Metal – Tom Angelripper, Chris Witchhunter
  6. The Enemy Inside – Tom Angelripper
  7. Die Stumme Ursel – Tom Angelripper, Guido Richter
  8. Ausgelbombt – Tom Angelripper, Frank Blackfire, Chris Witchhunter
  9. Code Red – Tom Angelripper
  10. Ace of Spades – “Fast” Eddie Clarke, Lemmy, “Philthy Animal” Taylor
  11. Stalinhagel – Michael Hoffman, Tom Angelripper, Frank Blackfire, Chris Witchhunter
  12. Among the Weirdcong – Michael Hoffman, Tom Angelripper

Lemezismertető:

Írta: Perkele, Megjelent: www.heavymetal.hu

Idén se a koncertlemezek gyűjtői, se a thrash híveknek nincs okuk panaszra. Az év elején már rátehettük mancsunkat egy dupla cds Molly Hatchett koncertlemezre, amelyre leginkább sörözve lazíthatunk, aztán jött a Nuclear Assault ( visszatérő ) koncertalbuma, majd együtt zúzhattunk a montreali tömeggel a Cryptopsy élő fellépését hallgatva. Pár hete megérkezett az első Kreator koncert felvétel, mindjárt dupla cd-n, valamint DVD-n is megjelenve, majd előkerült egy szintén dupla Sodom őrület is. Szóval széles a kínálat és még alig vagyunk túl az év felén.

Egy éjszaka Bangkokban. Nos, ez a cím nem egy turista éjszakára utal Thaiföld híres-hírhedt városában, hanem a legújabb, immáron harmadik Sodom koncert anyag búvik meg e név mögött (Mortal Way Of Life, Marooned). Az M-16 promóciós útja egyszerű sajtó bemutatónak indult, de végül egy koncert alakult ki belőle, amelynek helyszíne a szimplán Rockpub-nak nevezett klubocska lett, ahol kb. 500 ember lehetett szemtanúja a Sodom fellépésének. Nem mondhatnám, hogy ismerem az ázsiai metal életet és a japán rajongók fanatizmusáról is csak hallomásból értesültem, de úgy látszik Thaiföld igencsak jó környezet lehetett a Sodom számára, mert végül visszautaztak e távoli helyszínre, hogy immár nagyobb közönség előtt játszanak. A zenekarok általában nagy nyári fesztiválokat, vagy magas technikai színvonalon álló helyszíneket választanak koncertlemezeik felvételéhez, míg ezzel ellentétben a Sodom egy mondhatni rögös utat választott. A booklet szerint a tárgyi feltételek igencsak időt múltja voltak, a póthangszereket ritkaságszámba lehetett venni, ráztak a mikrofonok és a szivárvány minden színében tündökölt a dobszerkó. Vagyis minden együtt volt, hogy egy valódi underground bulit hozzanak össze.

Mindeme felemlegetett nehézségek ellenére egy igencsak jó minőségű produkció lett a végeredmény, csak találgatni merek mennyi utómunkára volt szükség ehhez. Vagyis minden távol maradott számára kiküszöbölték, hallhatatlanná tették a technikai problémákat és még egy szépen összeállított számlistával is megörvendeztették rajongóikat. Természetesen a fő hangsúly 2001-ben aktuális lemezük a M-16 nótáin volt, de első lemezükről sem feledkeztek meg, és nincs hiány a mára már Sodom-klasszikussá vált dalokból sem – de helyettem beszéljen inkább a lejjebb látható számok listája. A tömeg is hallható, ahogy kántálja a Sodom-Sodom nevet, sőt, mikor Tom bemutatja Bobby-t és Bernemann-t, akkor esik igazán jól hallgatni a lelkesedésüket. Bár amikor, a Mr. Onkel Tom Angelripper-t említik, akkor fájdalmas mosolyra húzódik az arcom, eszembe juttatva Tom egyéb sör-buli-projektjeit.

A Fuck The Police mellett játszanak még egy Motörhead feldolgozást is, az Ace Of Spades-t, ahol Tom egész Lemmy-sen hangzik. Személy szerint örülök, hogy Motörhead-et játszanak, mert van némi párhuzam a két zenekar között. Mindkét banda hosszú évek óta nyűvi már az ipart és rajongóik biztos kezekkel nyúlhatnak az újabb és újabb lemezeik felé, mert a megszokott, ismert zene garantált. Időről időre kiadós turnén vesznek részt, és úgy tűnik mindig van idejük rajongóikra is. Ezek pedig a tökéletes tulajdonságok, hogy kitartó, hűséges hallgatói táborra tehessen szert bármilyen zenekar.
Ráadásnak még egy videoklip is került második cd-re, kicsit megmutatva, milyenek is voltak thaiföldi hallgatóságuk tagjai. Igaz az én kedvenc pillanatom nem a koncerten rögzült és nevezetesen Tom és a legyező lehetne a címe. Esetleg ez a klip ízelítő volt egy tervezés alatt álló DVD-ből? Csak találgatok, de azt hiszem sok rajongó örülne neki.

Egy másik kérdés, ami foglalkoztathatja a hallgatót, miért két évvel a felvételek után adják ki a koncert lemezt? Az idő sokkal inkább megérett egy stúdióalbumra…